Mire ügyelj saját könyv kiadásánál
Több mint egy évtizedes könyv- és lapkiadói tapasztalattal írok most a címben szereplő témáról, miután a napokban is megtörtént, hogy egy ismerősöm saját kiadású könyvét az utolsó pillanatban mentettem meg attól, hogy a nyomdából azonnal a zúzdába menjen. A „Hogyan adj ki könyvet” egy újabb könyv lehetne, mivel a könyvkiadásnak kismillió buktatója van, aki még sosem csinálta, ne kezdjen bele anélkül, hogy lenne hozzáértő a közelében, aki legalább rábólint. Persze, igénytelen könyvet nem nehéz összehozni, de ha már úgy döntöttünk, hogy megjelenünk a könyvpiacon, adjuk meg a tiszteletet azoknak a szavaknak, amiket kiadványba kötünk. Még akkor is, ha úgy érezzük, mindent, de mindent megtettünk, meglephet minket a kezünkbe kapott végleges verzió.
AZ ÖTLET (NEM VÉDETHETŐ LE)
Lehetőség van rá, hogy az Artisjusban egy lepecsételt borítékot megőrizzenek (pénzért persze), amelyben maga az „ötlet” szerepel például szinopszis formában kidolgozva, vagy akár a kész kézirat (hogy esetleges pereskedésnél nyoma legyen, ki és mikor volt a szerző/ötletgazda), de igazából ennek semmi értelme, mert ha valaki minimálisat módosít, máris másról beszélünk. Itt is a leggyorsabb nyer. Ne gondold, hogy ami az eszedbe jutott, másnak soha nem jut az eszébe.
SZERZŐI JOGOK
Amit egyszer olvastunk valahol, nem a mi gondolatunk. Ha nem akarunk éveken át pereskedni, nagyon figyeljünk arra, hogy mások gondolatait idézőjelezzük pontos forrásmegjelöléssel. Ha nem mi készítettük az illusztrációnak szánt képet vagy fotót, vásároljuk meg hivatalosan.
SZERKESZTÉS, KORREKTÚRA
Nem vagyok az a helyesírási szabályokon lovagló fajta, messze nem tudok olyan jól helyesen írni, mint egy profi korrektor, de azért azt elemi elvárásnak tartom, hogy egy nyomdai munka, ha nem is lehet tökéletes, de a tökéletesség szándékával készüljön ilyen szempontból is. Elengedhetetlennek tartom, hogy gyakorlott szerkesztő, korrektor javítsa a kéziratokat.
TÖRDELÉS, GRAFIKA
Szintén egy külön szakma. Hozzáértés nélkül nagyokat fogunk nézni, amikor a nyomda belívekről, 1/1-ről, kifutóról és egyéb ismeretlen fogalmakról kérdez minket. Másrészt marketing, pr és egyéb szempontból szintén komoly tapasztalatot igényel például annak eldöntése, hogy melyik könyvborító lesz a megfelelő. Senki se higgye, hogy egy sikerkönyv betűtípusának, címlapjának, meghatározó színének vagy méretének kiválasztása a véletlen műve.
NYOMDA
A nyomdákról külön cikket lehetne írni. Nem könnyű megtalálni a számunkra megfelelőt, digitális változatban sem. Jó 20 évvel ezelőtt irdatlanul sok nyomda lett hirtelen, nagyon jó üzletnek számított, így boldog boldogtalan vehetett bárhol egy lepukkant nyomdagépet, aztán szakértelem nélkül ment is a buli. Én is tudnék mutatni egy rakás olyan kiadványt, ami a számítógépemen tökéletes volt, aztán print formában rá sem lehetett ismerni. Folyt a festék vagy kihagyott, a kék szín zöld lett, félbe vágták, amit nem kellett volna, rosszul fűzték, rosszul ragasztották… stb. Remélhetőleg mára azok tudtak életben maradni, akik értik a dolgukat, de még náluk sem lehet garantálni semmit. Minden nyomda tud gyönyörű és nagyon ronda munkát is kiadni. Azt javaslom, úgy válasszatok nyomdát, hogy kerestek egy vagy több olyan könyvet a könyvesboltban, amelyik minősége elnyeri a tetszéseteket. A készítőjét megtaláljátok a belső oldalakon. És akkor még nem is beszéltem a papírok vastagságáról, arról, hogy a matt vagy a fényes mikor célszerűbb...
ÁRAJÁNLATOK
Minden eddig felsorolt témában több helyről kérjetek árajánlatot, mert óriási különbségek vannak. Mindenkinek nézzétek meg a referenciamunkáit és hozzáértőtől is kérjetek véleményt. Nagyon fontos: előre egyezzetek meg arról írásban, hogy mi történik, ha nem vagytok megelégedve a végeredménnyel. Ennek hiányában ugyanis jó esélyetek van rá, hogy ki kell fizetnetek azt is, ami aztán eladhatatlan vagy mással újra meg kell csináltatni. Alkudni itt is bátran lehet.
A KIADVÁNY ÁRA
Ha be akarjuk vinni a nagy könyvterjesztőkhöz a könyvünket, velük egyeztessük, hogy érdekelni fogja-e őket az adott áron. Mert a dolog nem úgy működik, hogy elkészítünk egy könyvet, aztán sorban állnak a terjesztők, hogy el akarják adni. Örülhetünk, ha beveszik, és akkor is csak bizományos értékesítésre. A bizományos értékesítés azt jelenti, hogy a könyvet átadod nekik bizományba és a partnered csak a fogyás alapján számol el veled.
Miért ne vennék be? Mert mondjuk a saját kiadójuknak van egy ugyanolyan témájú könyve, és szívesebben népszerűsítenék és értékesítenék azt, hiszen azon nyernek többet. Vagy mondjuk azért, mert volt már ilyen jellegű könyvük és megbukott. Vagy mondjuk azért, mert annyi könyv van, hogy már a raktában sem tudják elhelyezni. Emlékszem például egy karácsony előtti hajrára, amikor a legnagyobb terjesztők egyikénél az udvaron ázott több ezer könyv. De a legkézenfekvőbb, hogy azért, mert ismeretlen elsőkötetes szerzőről van szó, akire szerintük senki sem kíváncsi, és nem bíznak benne, hogy megfelelő marketing- és pr-kampány kíséri majd a megjelenést.
Egy kiadvány ára sok minden miatt módosulhat időközben is, de azért az kellemetlen, ha látható egy 1000 forintos könyvön, hogy eredetileg 4500 forintért tervezte a kiadó eladni. Az online térben, ha már van honlapod, blogod, közösséged, az ő segítségükkel könnyedén meghatározhatod azt az ideális árat, amennyiért megveszik a könyvedet. Ez esetben nem az olvasóid megkérdezése a megoldás, mert a "Mennyiért vennéd meg?" típusú belső felmérések hamis eredményt mutatnak. Tesztárakon való értékesítésben gondolkodj! Ugyanakkor, ha utánaszámolsz a korábban felsorolt költségeknek, könnyen meglehet, hogy még 1000 eladott példány után sem vagy a befektetett pénzednél.
A TERJESZTŐK / SAJÁT TERJESZTÉS
A magyar könyvpiac jelenlegi helyzetében, amikor szinte mindenki tartozik mindenkinek (köztudottan sok százmilliós tartozások, amelyben a kis kiadókkal egyáltalán nem foglalkoznak), kétszer meggondolnám, hogy bevigyem-e (és ha beviszem, melyik nagykereskedőhöz) a könyvemet. Egyértelműen kevesebb idegeskedéssel és nagyobb árréssel lehet saját csatornán keresztül eladni a saját könyveket, ráadásul sokkal hamarabb realizálódik a bevétel. (A viszonteladók többségétől még a fogyásjelentést is csúszva kapja meg az ember, nemhogy a tényleges elszámolást.) Senkit sem szeretnék lebeszélni a nagy könyvesboltokról, mert más közönséget lehet elérni, de mindenképpen javaslom, hogy minimális készlettel vágjon bele egy ilyen együttműködésbe.
Ami az árréseket illeti: normál esetben a könyv árának 40-60 százalékát viszi el a terjesztő. Ha saját eladási csatornát használsz (például a saját honlapodat), akkor ez a pénz is a tiéd marad, vagy egy részét vásárlásra ösztönző kedvezményként odaadhatod a vevőidnek. Ezért is fontos, hogy közösséget és címlistát építs, hogy folyamatosan tartsd velük a kapcsolatot.
A nagy könyvforgalmat bonyolító hipermarketekbe csak terjesztő partnereken keresztül tudsz beszállítani.
Léteznek Magyarországon is szerzői kiadásra specializálódott félkiadók/nyomdák, akik nagy terhet levéve a szerzők válláról vállalják a könyvek kivitelezését (leginkább a kisebb példányszámú könyvekre fókuszálva). Ez már majdnem a korábbi cikkemben leírt Print-On-Demand üzleti modell, de azért mégsem az igazi, mert továbbra is a befektetői modell érvényesül, nem az újfajta, Amerikában már jól működő keresleti modell (vagyis csak akkor nyomunk könyvet, ha már leadták a rendelést és már ki is fizették, vagy egy adott határidőn belül garantáltan ki is fizetik).
Sok esetben ők a legjobb megoldás. Például, ha olyan kis példányszámban gondolkodik az ember, hogy nem is az eladás, hanem egy referenciakönyv létrehozása a cél, amelyet mondjuk üzleti partnereinknek vagy a rokonoknak akarunk ajándékba adni. Ugyanakkor érdemes minden esetben megfutni a fent említett köröket külön is, mert már egy átlag alatti példányszám esetén sem biztos, hogy ez a konstrukció a legjobb megoldás, mert nagyon könnyen elvész az árrés. A szerzői kiadói modellünkben a kiadásból várt profit nem a mi zsebünkbe vándorol, hanem a nyomda zsebébe, nekünk csak az átlagos szerzői jogdíjnyi pénz marad (általában a vételár 7-12 százaléka), miközben a pénzt továbbra is te kockáztatod.
A KÖNYV MEGJELENÉSE
Nagyon sok elsőkönyves „mániája”, hogy karácsonykor akar megjelenni. Sokszor az ünnepi hajszában belemennek a kompromisszumokba csak azért, hogy karácsonykor kaszáljanak. Csakhogy karácsonykor nincs kasza. Leszámítva 1-2 világbestsellert és 1-2 magyar celeb kiadványát, igazából a karácsonyi megjelenést nem érdemes erőltetni. A könyv egyszerűen elvész a rengeteg kiadvány között, aminek az lesz a vége, hogy az év eleji leltár után a terjesztő visszaáruzza azzal, hogy „sajna, nem kell a népnek”. Holott, ha egy nyugisabb időszakban jössz ki a könyveddel, lehet, hogy sokkal nagyobb publicitást kap tőled függetlenül is, és a boltokban is jobban észreveszik. Ugyanakkor az is a terjesztő szíve joga, hogy a könyvedet hol helyezi el a könyvesboltban. Ha neki úgy tetszik, a leghátsó fal legalsó polcán leszel, mégpedig úgy, hogy a könyvednek csak a gerince látszik. Pl. ezért sem mindegy, mennyire feltűnő egy könyv gerince :)
MARKETING ÉS PR
Meggyőződésem, hogy egy könyv sikere csakis és kizárólag a marketingjétől és pr-jétől függ. Lehet bármilyen jó a könyved, ha nem teszel energiát a népszerűsítésébe, garantáltan meg fog bukni. Ne drága hirdetések vásárlásában gondolkodj, hanem okos, kreatív és szellemes értékesítési megoldásokban.
Mindez tényleg csak egy icipici szelete a saját könyv kiadásának. A technikai dolgokról (ISBN vagy ISSN számról, ÁFÁ-ról, logisztikáról…) még nem is írtam. Legyetek körültekintőek, mert nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak a magyar könyvkiadók, szinte mindenki részesévé válik a könyvpiaci dominónak = ha nem fizetnek ki, te sem tudsz fizetni. Arról nem is beszélve, milyen baromi sok 3000 darab ugyanolyan könyv a hálószobádban :)
Néhány érdekes cikk és fórum, érdemes a kommenteket is elolvasni:
http://www.ujkonyvpiac.hu/forumlist.asp
